 |
Aktuális drogtémákbombadiltoma, 2005. március 14.  | |  | | | | 2515. rTyler | 2007. január 28. 21:32 |
| |  | |  | | | | meta, Te megharagudtal ram?! ugyanmar... :) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | nargile,
sajnos igen...
amit mondasz a rendszerüzenet.
bonyolultan,
de erre akartam kilyukadni. |
| | | | |
| | | | | | 2512. Nargile | 2007. január 27. 14:25 |
| | | | | | | | Jaaaa, hogy így érted. Mármint, hogy a szociális egyenlőtlenségek miatt az embereknek kevesebb hozzáférésük van az emberi jogokhoz, mint másoknak. Na, kezdem kapizsgálni :) De akkor a vita nem az emberi jogok egyenlőségéről szól, hanem az emberi jogok érvényesítésének egyenlőtlenségéről. Tulajdonképpen az emberi jogi szervezetek azért vannak, hogy esélyt adjanak ezeknek az egyenlőtlenségeknek a kiegyenlítésére. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | tehát az emberi jogi kérdés, hogy pusztán genetikai alapokon diszkrimálni lehet-e valakit,
de az nem, hogy az információs struktúra hiánya, illetve a rosszul tervezett társadalmi rend miatt nem kap esélyt az életre?
a másik oldalon pedig az életet magából többször kiírtott, ezt jogosnak megélő személy habár halálán van kiválóak az esélyei a túlélésre, viszont az információs rendszer megfigyeltjeként és - a fűszívás miatt - potenciális elítéltként sérül.
ez egy egyszerű példa volt nyilván.
|
| | | | |
| | | | | | 2510. Vino | 2007. január 27. 13:43 |
| | | | | | | re : 4467
Gén!
Én nem azért hagytam abba a drogozást, mert félek, vagy mert ilyenek az elveim, vagy mások azt mondták, vagy valki meggyőzött, hogy így jobb. Egyszerűen azért, mert nincsen többé rá szükségem. Ha szükségét érezném, akkor drogoznék, és nem érdekelne, hogy ki mit mond. Voltam ilyen is. De úgy látom, hogy így minden sokkal jobb, egyszerűbb és stabilabb. Ezért nem tudom a tapasztalataim alapján azt tanácsolni senkinek, hogy éljen drogokkal. |
| | | | |
| | | | | | 2509. Nargile | 2007. január 27. 13:41 |
| | | | | | | "emberi jogok kiterjesztése,
a fent felsorolt - néhány- megváltozott tényező figyelembevételével."
Szerintem ezek a dolgok nem befolyásolják az emberi jogot mint olyat ami egy integráns személyhez kötődik. A személy fogalmát persze valószínűleg ki fogjuk még terjeszteni, pl. a mesterséges intelligenciákra egyszer. Egyébként a géntudomány által felvetett problémákkal az egyik drogriporteres cikk is foglalkozott már, pl. hogy milyen emberi jogi kérdéseket vet fel, ha a munkaadó pl. ki akarja szűrni a munkavállalót, akinek a géntérképe kimutatja, hogy hajlamos az alkoholizmusra. Lehet-e puszta genetikai hajlamok alapján diszkriminálni az embereket? A tudomány jelen állása szerint nem - mivel bár a technikai-természettudományos fejlődés gyors, de soha nem fogja tudni megszüntetni vagy akár kiszámítani a környezeti- társadalmi setting befolyásoló tényezőit, így számításai csak lehetőségeket jelölnek, nem determinálnak. Szerintem ezt a korlátot a tudomány sosem lépi át. A 80-as évek biológiai redukcionizmusa gondolta csupán így, lásd Peele cikkét:
http://href.hu/x/282w
HIV+ afrikai meg füves amerikai: nem értem, mi a különbség köztük abból a szempontból, hogy mindkettejüknek elidegeníthetetlen joga fűződik az élethez. Meg a magzatoknak is van élethez való joguk persze. Az élet minőségének átalakítása nem változtat az emberi jogon. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | transzhumanizmus, klónozás, őssejtterápia, tervezett magzat, szervátültetés, szervtenyésztés, információs társadalom, kontrollált létezés, interaktív rendszerek, netizenség, stb
emberi jogok kiterjesztése,
a fent felsorolt - néhány- megváltozott tényező figyelembevételével.
morális/szociális/biológiai/biokémiai/elméleti fizikai/matematikai/számítástechnikai stb problémaegyüttes
közép afrikai 35 éves gazdálkodónő a törzsi hagyományokat követve csikló nélkül, 8 élő 6 halott gyerekkel,
falujában az egyedüli, aki nem hiv-fertőzött,
mindenki a folyamatos éhhalál szélén a környezetében,
ő is, de menthető.
usa-beli 35 éves újságírónő,
széjjelplasztikázott testtel,
hat abortusszal,
folyamatosan min 3 g marihuánával a lakásában,
lehallgatott telefonnal,
tudta nélkül rákos daganattal a máján,
átültetéssel menthető.
élethez való jog...
?
pl.
átszervezett, tervezett társadalom>természetes jogokkal való élés lehetőségének elősegítése technikai/szociális/információs/orvosi stb. eszközökkel, mint emberi jog>
élethez való jog más minőségben.
|
| | | | |
| | | | | | 2507. Nargile | 2007. január 27. 12:23 |
| | | | | | | | Lehet, hogy félreértettem. Fejtsd ki akkor bővebben ezt az ember mint eszköz az ember mint cél érdekében elméletet! Illetve főleg azt, hogyan befolyásolja ez az emberi jogok megítélését. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | igen.
értettem a kanti utalást,
de azt hiszem, hogy te erősen félreérted amit írok.
többek között az intelligens tervezésre céloztam.
az ember mint az ember eszköze az ember, mint cél érdekében...
|
| | | | |
| | | | | | 2505. Nargile | 2007. január 27. 09:44 |
| | | | | | | "szerinted tévutas, és veszélyes az a fajta szkepszis, amely a matéria feltérkepezével versenyezteti a tapasztalat-történelme miatt esetleg előrébb haladott szellemet?"
Stop. Szerintem ez nem a megfelelő szembeállítás. Itt nem egy anyag-szellem hülosz-pneuma szembeállításról van szó, hanem arról, hogy ha az ember normatív kijelentéseket tesz (tehát kinyilvánítja akaratát, hogy ennek "kell" lennie), akkor kilép a tudományosan leírható tények birodalmából. Ezért írtam azt, hogy a Sollen (a kell) világa túl van a van ("Sein") világának határain. Ez nem jelenti azt, hogy nincs köztük semmilyen kapcsolat - de a végső "kell" mégis túlmutat a puszta leíró kijelentések összességénél, van benne valami plusz, amit nem lehet soha pusztán egyenletekkel levezetni. Ez az én véleményem - a pozitivisták viszont azt mondják, hogy valójában ilyen különbség nem létezik, és végső soron mindent ki lehet fejezni leíró elméletekkel. Ebből a szempontból egy sajátosan pozitivista álláspontot foglalsz el, még abban is, hogy a tudomány világmagyarázó potenciálját univerzálisnak tartod. Én meg úgy gondolom, bár a tudomány hasznos eszköz a valóság megismerésére, nem nyújthat választ a végső miértekre vagy akár alapvető erkölcsi kérdésekre - önmagában.
És itt jutunk el az ember mint végcél vagy eszköz problematikájához. Hiába bizonyítják be nekem, hogy a bantu négernek vagy a nőknek kisebb az agytérfogata, ez nem fog befolyásolni abban a normatív kijelentésemben, hogy nem lehet a fehér férfiaknak több emberi joga, mint a fekete nőknek. A drogpolitika területén ezért mondtam azt tetrahídnak, hogy a legalizáció melletti érvek közül magasabbrendűnek tartom azokat, amelyek a drogtilalom igazságtalanságára mutatnak rá, mint azokat az utilitarista érveket, amelyek pusztán tudományos leíró eméletekre hivatkozva azt mutatják be, hogy a legalizáció hatékonyabb lenne.
Van viszont egy érdekes tulajdonsága a valóságnak, amit lehet talán puszta véletlennek tekinteni, vagy akár intelligens tervezés eredményének. Ez pedig az, hogy nagyon gyakran az ésszerűség és az igazságosság ugyanazon megoldás felé konvergál. Többnyire tudományos érvekkel szétzúzhatók azok az elméletek, amelyek ember és ember közé minőségi különbségeket tesznek bőrszín, származás, vallás stb. szerint, és többnyire hatékonyabbak azok a társadalom- és gazdaságszabályozó modellek, amelyek az emberi teremtőerő kreativitását szabadon engedik, amelyek az emberre végcélként és nem eszközként tekintenek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | stop.
közlekedj okosan.
szerinted tévutas, és veszélyes az a fajta szkepszis, amely a matéria feltérkepezével versenyezteti a tapasztalat-történelme miatt esetleg előrébb haladott szellemet?
(Eleve két idióta kategória, de szimplifikáljunk a meglátások sokszínűségének engedélyezése végett)
Te azt a törekvést nevezed
az általad megnevezett
két mutáns,
meghaladott,
az implementációja miatt jelenleg érvényét vesztettnek tűnő
történelmi értéket,
-mint folyamat-fragmenst-
rekurzíve reindukáló törekvésnek,
amely
ezekből is
táplálkozva
lehetőséget nyit
arra, hogy ne csak
normatív értelemben legyen
az ember a cél?
meglátásom szerint,
az emberi jogok egyenlőségének
jelenlegi valós értelme
pontosan
az ember eszközként használása.
egyfajta utilizációs bozót-csapás.
úgy érzed, hogy a folyamatos kétkedés
- amelyből az evolúció táplálkozik -
veszélyes?
miért érzed a relativizmust tévútnak, ott
ahol minden annak függvénye?
szerinted muszáj elfogadni a "szellem" győzelmét,
folyamatos vezérelvét
az
"anyag"
felett?
az általad megjelölt relációkban
valóban érvényes
az eszményképként jelenlévő
egyenértékűség?
a természetes jogok,
és az alanyi jogok
a jelenleg meghatározott
kötelezettségi alapon
mennyire kiterjeszthetőek
az európai gondolkodástól
távol álló
társadalmak egyedeire?
az egység,
mint az emberiség minden
egyedére kiterjedő szabadság,
pusztán ideológia?
a természetes, vagy társadalmi
hátrány-tényezőt szerinted
pusztán filozófiai alapokon
álló rendszerrel lehet redukálni?
(az emberiség nem lehet az ember kiterjesztése,
még egy "szellem"-ből csírázó információs-, és ebből következően mindent behálózó kvantum-forradalmat követően sem?)
|
| | | | |
|
