 |
Legfrissebb hozzászólások (91991 - 92000)
 | |  | | | | |  | |  | | | Xerfield, én nem így látom. Szerintem képesek lehetünk az igazságos ítéletre, és van olyan, hogy szükség van rá, amikor különbséget kell tenni jó és rossz közt. Amit Te idéztél, az a megbocsátásról szól, nem arról hogy az ember az ítélőképességnek hiján van...folytatva az általad idézett sorokat:
"...Amilyen ítélettel ti ítélkeztek, olyannal fognak majd fölöttetek is ítélkezni. Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak majd nektek is visszamérni"
és még:
"
Ne látszatra ítéljetek, hanem igazságosan ítéljetek!"
Lehet igazságosan ítélni, pl. így:
Aki magától beszél, a saját dicsőségét keresi. Aki azonban annak dicsőségén munkálkodik, aki őt küldte, az igaz, s nincs benne hamisság...
Magamtól nem tehetek semmit. Amint hallom, úgy ítélkezem. Ítéletem igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki küldött."
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Dara ha iszol hozza sok whiskeyt az tök lehuzza a hatast. Legalabis en igy tudom. Meg 1x tapasztaltam is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ok.Elfogadok másik címet is :PP. Már rég pletykáltam veled:P majd írok, most megyek..pápá:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Eskimo: "If I did not know about God and sin, would I go to hell?" Priest: "No, not if you did not know." Eskimo: "Then why did you tell me?" |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (folytatás)
[...]
Úgy tartják, a cselekedetek és azok visszahatásainak kapcsolata vasbilincs erősségű törvény , más szóval az, amit a morális ok-okozati viszony törvényének neveztek el.
[...]
Ez a tanítás szoros összefüggésbe hozható egy másik széles körben elterjedt felfogással, melyben valamennyi hindu, buddhista és dzsaina iskola megegyezik. Ennek a tézisnek a lényege, hogy az ember többdimenziós lény és a fizikai test halálával életlényege nem ér véget hirtelenül. Különféle hagyományok különbözőképpen magyarázzák ezt a halál utáni folytonosságot, és az interpretációk a naivtól az egészen kifinomultig terjedő skálán mozognak. Néhányuk szerint a túlélő tudatosság a halál utáni, finom-fizikai testében újbóli testet öltésre vár az asztrális, köztes létsíkon. Mások szerint az ego-tudatosság nem éli túl a test halálát, ezért szigorú értelemben nincs állandó lélekvándorló entitás, csak különböző karmikus erők folytonossága. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Részletek G. Feuerstein: Yoga tradíció c. könyvéből:
A megtévesztett transzcendentális lélek az anyagi természet három kötőerejének hatása alatt önmagát hiszi a tettek végrehajtójának, pedig valójában a természet végzi azokat. (Bhagavad Gítá 3. 27)
Krisna az emberi formában megjelenő fenséges Úr itt azt mondja, hogy minden cselekvés spontánul keletkezik a természet (prakriti) elrendezésének részeként. Az Én teszem ezt, és azt eszménye érzékcsalódásból ered, végzetesen azt feltételezzük, hogy mi helyezkedünk el a fölött, ami éppen történik. Valójában még a gondolatainkat sem igazán mi teremtjük. A gondolatok a Természet minden folyamatához hasonlóan egyszerűen keletkeznek. Elhatározzuk, hogy számítógépre írunk, zongorázunk, kerékpározunk, vagy egy baráttal beszélgetünk de ezeket a cselekedeteket Krisna (és általában a hinduizmus spirituális szaktekintélyei) szerint nem az anyagi ego okozza, bár úgy tűnik vele kapcsolatban történne. Valójában az ego-felfogás, a téves anyagi énérzet maga keletkezik a Természet spontán cselekedeteinek egyikeként, magát bizonyos feladatok végrehajtójának feltételezve, aztán pedig azt feltételezi, hogy ő maga a következmények elszenvedője. A valóság az, hogy sem az alkotó sem az elszenvedő nem az anyagi ego, hanem tőle függetlenül, az Istennek alárendelt anyagi természet három kötőereje foglalkoztatja az illúziójukhoz ragaszkodó lelkeket.
Megállapítjuk, hogy a karma-jóga tárgya a cselekvési szabadság. Az idevágó szanszkrit kifejezés a naiskarmja, ami azt jelenti, visszahatások, fájdalmas következmények nélküli cselekvés. Tehát nem a tétlenséget értjük rajta. A naiskarmja-karman inkább a taoista wu wei fogalomnak felel meg, tétlenség a cselekvésben. Vagyis a karma-jógában a cselekvésben jelen lévő tudatosság az elsőrendű fontosságú, ilyen értelemben szól a visszahatásoktól mentes cselekvés szabadságáról, vagyis az anyagi, önző egoisztikus motivációk transzcendentális átalakításáról. Amikor a cselekvő alanyként feltűnő ego illúziója átnemesedik, akkor felismerjük, hogy a cselekedetek spontán történnek, az anyagi természet befolyása alatt. Az ego zavaró hatása nélkül lelki természetünk spontán nyugodt folyamként jelentkezik.
[...]
Mivel definíció szerint az élet cselekvés, még bármilyen látszólagos tétlenséget is a cselekvés formájaként kell értelmeznünk. A lényeg ugyanis a cselekvő, vagy a nem cselekvő tudati megvalósítása. A karma-jóga elve egyetemes érvényű. Ez azt jelenti, hogy még a világi cselekedetektől formálisan tartózkodó sannyasa hagyomány lemondottai is a cselekvéshez kötöttek, cselekedeteik megkötik őket, hacsak nem a karma-jóga szellemében húzódnak vissza a világtól.
A karma-jóga által az embernek minden tette áldozattá válik, akár a családfő, akár a lemondott szerzetes életét éli. Amit feláldozunk, az utólagos elemzés szerint, maga az ego, a téves anyagi testtel való önazonosítás. Amíg az ego (ahankára) áll a tetteink vagy nem cselekvésünk mögött, addig ezeknek a tetteknek vagy tétlenségeknek visszahatása van. Ezek az egót erősítik, és ennélfogva a megvilágosodás bekövetkeztét akadályozzák. Az ego-tudatú, anyagi énközpontú cselekvésből vagy nem cselekvésből visszahatás, karma származik.
[...]
A karma nemcsak cselekvés, hanem az egyén sorsát formáló láthatatlan következmény is.
[...]
A cselekedeteinkben fejezzük ki, hogy kik vagy mik vagyunk (vagy kinek és minek feltételezzük önmagunkat). Más szavakkal benső lényünket nyilvánítjuk meg külsőleg, a célból, hogy cselekedeteink önmagunk visszatükröződéseivé legyenek. De azok nem csak visszatükröződések. Van egy visszacsatolási hurok cselekedeteink és lényünk között. Minden tett hatással van ránk és hozzájárul annak a személynek a teljes testi, jellemi felépítéséhez, akik lenni akarunk.
[...]
A cselekvésnek megvan az azonnali látható eredménye, amit vagy akarunk, vagy nem. De éppolyan fontos láthatatlan utóhatásuk a létezésünk minőségére... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Pipe:
Biztos leugatnak majd, de az a tapasztalatom, hogy nem kell ennyire túlbonyolítani a dolgokat.
1. Párasítóra semmi szükséged inkább ventillátorra, a magas páratartalom nemkívánatos tényező a beltéri termesztésnél.
2. Metszés. Ha a növényed elérte a 20-30 centit, a hüvelyk és a mutató ujjad segítségével csípd le a növekedési csúcsot (a felső 1-3 centit).
3. Átültetni akkor kell, ha a gyökérzet már jól átszőtte a talajt. Akkor, ha a növény száránál fogva fel tudod elmelni az egészet gyökérlabdástul (ha még nem megy ne tépd ki a növényt). Ha előtte ülteted át, akkor a földlabda széteshet, a gyökerek károsodnak.
4. Lyukas cserép!!! A kender nem mocsári növény! Agyaggranulátum mehet (bár a kavics olcsóbb). De a legfontosabb az ültetőközeg lazítása, perlittel vagy homokkal.
Átültetés után tényleg nem illik tápozni, mert a virágföld is tartalmaz műtrágyát és a jóból is megárt a sok.
Milyen fajta?
Sok sikert! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hard:
Igen, de csak 7végén tudom megnézni a postaládámat.
De mélezhetünk tőlem:)
Pill |
| | | | |
|
