 |
Legfrissebb hozzászólások (90831 - 90840)
 | |  | | | | |  | |  | | | -- igen és ezt a saját megfigyeléseim is alátámasztják. A 60-as években pl. jól elkülönült egymástól két személyiségtípus. Akik elég lelkierőt éreztek magukban, hogy megbírkózzanak az üresség fogalmával -- vagy ha úgy tetszik, élményével --, azok a buddhizmushoz vonzódtak; míg azok, akik nem voltak annyira biztosak magukban és valamiféle fogódzót, támaszt kerestek, a saivizmushoz közeledtek. A kettő között ugyan nincs lényegi különbség, de ez az eltérés mégis elég ahhoz, hogy első, felszínes pillantásra más és más személyiségtípusokat vonzzanak magukhoz.
-- nyugaton úgy vélik, hogy minden vallás egy és alapvetően ugyanaz a céljuk.
-- Ha az ember benne él egy eleven és működőképes hagyományban, amely kielégíti az igényeit és rendelkezik azokkal a módszerekkel és eszközökkel, amelyekkel el tud jutni oda, ahová akar, akkor azt a hagyományt tisztán, épségben meg kell őrizni úgy, ahogy van, külön az összes többitől. Akkor semmi értekme azt mantrázni, hogy "minden egy, egy minden". Ám ha egy új, nyugati tantrikus tradíció megteremtéséről beszélünk, akkor érdemes behozni bárhonnan bármit, ami módszerként felhasználható. A dolgok közben majd összemosódnak és sokáig egyáltalán nem lesz világos, hogy mi lesz az egészből. Kicsit olyan lesz, mint egy olvasztótégely. Sok szálból fog összeszövődni és idő kell hozzá , hogy kialakuljon. Közben hibákat követünk el és egy ideig olyan lesz, mintha sötétben tapogatóznánk. Ellenkező esetben azonabn félő, hogy a tibeti hagyomány a kultúra peremére kerül. Én személy szerint az egész életemet erre a tibeti buddhista hagyományra áldoztam, és mégis félek, hogy egy nemzedék leforgása alatt -- mondjuk 2020-ra -- a tibeti hagyomány teljesen a perifériára kerül, elveszti jelentőségét. A ma még működő tibeti vallási formák, a rituális elemek elértéktelenednek, de továbbra is tibetiül fogják mondani a szövegeket, a liturgikus nyelv továbbra is a tibeti lesz, mint a katolikus egyházban a -- szintén teljesen marginalizálódott -- latin. Ez persze nem feltétlenül rossz, de az igazi veszélyt a hagyomány kiüresedésében, ellaposodásában látom; abban, hogy egyszer csak semmi köze nem lesz a valósághoz, mert egyéb területeken a kulturális fejlődés teljesen más irányt vesz. Addigra már nyugatiak fogják játszani a tibeti lámák szerepét, mert a tibeti népesség kiveszik a gompákból. A buddhizmus nem lesz más, mint kiüresedett rítusok összessége, amelyekből minden életszerűség kiveszett. Ugyanarra a sorsra jut, mint Szvámi Vivékananda egyháza, amit a századelőn alapítottak az Egyesült Államokban -- mára teljesen kiüresedett, pedig még mindig óriási az érdeklődés a keleti vallások iránt. Azért ment tönkre, mert nem olvasztott magába eredeti nyugati elképzeléseket, hanem átültetett indiai eszme maradt. Ezzel érvényét vesztette. A tibeti buddhizmus is ugyanígy veszendőbe megy, érvényét veszíti, ha átültetett tibeti vallás marad. Ahhoz, hogy érvényes legyen, a mi szükségleteinkben kell, hogy gyökerezzék, a mi kérdéseinkre kell, hogy választ szolgáltasson, a mi saját tudati valóságunkból kell hogy kibontakozzon. Meg kell vizsgálnunk a valóságot a tibeti modell szemszögéből, ebből kell merítenünk a példákat és a módszereket, és ezeket a módszereket felhasználva kell megoldanunk a modellben rejlő problémákat. Azután ki kell dolgoznunk a saját modellünket...
-- gondolja, hogy a nyugati hagyományvonal egészen másfajta vonulat lesz majd, mint a tibeti? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | 40:
Akkor viszont épp azért ilyen, hogy megtörténhessen... : )
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 35: "a galaxisok közepében fekete lyukak találhatók, melyek mint köztudott, mindent magukba szippantanak, ezért a galaxisok, univerzumok, közelednek egymás felé"
A galaxisok általában távolodnak egymástól. Minnél messzebb van egymástól 2 galaxis, annál gyorsabban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | -- a hínajána szinten valóban nagy különbség van az atman és az anatman elve között, hiszen az előbbi pozitív abszolútum, az utóbbi pedig meghatározatlan. A XII. századra azonban a hinduk már jóval közelebb kerültek a buddhista gondolkodásmódhoz, a buddhisták pedig pozitív kifejezéseket kezdtek el alkalmazni az ürességre -- olyanokat, mint pl. szahadzsa vagy tathágatagarbha. Ezek a szavak már pozitív jelentést hordoznak. A tantrikus korszakban tehát lassan megszűnt a kettő közötti szakadék, mivel az eszmék kicserélődése folytán már nem voltak olyan fontosak azok az elvek, amelyek elválasztották egymástól a hindukat és a buddhistákat. Ekkor már nem bírtak akkora jelentőséggel ezek a hitelvi és metafizikai kérdések, így megjelenhetett pl. Matszjéndranáth és Górakhnáth -- két jógi, akiknek buddhista és hindu gurujuk is volt, akik mindkét hagyományvonalat örökölték, buddhista és hindu jógatechnikákat is alkalmaztak anélkül, hogy ez bennük bármiféle meghasonulást okozott volna, Ez a keverék-jóga került aztán Kathmanduba, ahol mindmáig fennmaradt. Itt a buddhista és hindu fogalmak elválaszthatatlanul összefonódtak egymással.
-- a két irányzat célja is ugyanaz?
-- nem. Fogalmilag teljesen más a buddhaság és a Sívával való egyesülés. A gyakorlatban azonabn... ki tudja? Mindenesetre tény, hogy a 60-as években a hindu hagyomány gyors hanyatlásnak indult. Akkoriban még sok hindu szádhu (szerzetes) gyakorló volt, manapság már csak tíz százaléka az akkorinak... Óriási hanyatlás!
-- a szellemi utat járók közül sokan úgy gondolják, hogy lényegileg minden vallás egy követendő elvről beszél, csak mindegyik más és más típusú embereknek való? lenne szíves elmondani a véleményét erről az állításról? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Csak sp arra jó, hogy ne fáradj el, esetleg pörögj. Vigyázzni kell, mert az ember nem érzi az "agyilag szétesést", ezért azt hiheti, nem ütött meg rendesen, kell még rá szivni. Én anno a saját káromon tanultam meg az sp picit túladagolását. Egy buli alatt két gramm. Egész éjjel csak táncikáltam, s végig hiányzott az eki által nyújtott érzés. Igaz, nem fáradtam el, de utána még két napig nem tudtam aludni, söt, már az éjjel a szemem olyan volt, hogy... Csak egy nagy fekete pupillából állt és ahol fehérnek kellett volna lennie, az vérvörös volt. Csúnya volt... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | meglepő:
interjú Keith Dowman dzogcsen mesterrel, aki angliai születésű buddhista tanító és író -- a tibetei buddhista hagyomány Nyingma vonalának beavatott képviselője (megjelent a Javaslap ehavi számában, az előző számban pedig az interjú első része olvasható)
-- manapság mi a helyzet, kik jutnak közel a Dharmához?
-- nincsenek statisztikai adataim, de úgy gondolom, hogy azok az emberek, akik a Dharma-központokba járnak, a Dalai Láma és más lámák előadásaira, még mindig nagyrészt füvet szívtak. Lehet, hogy a 90-es években, miután a buddhizmus már korábban megérkezett, még mindig van valami összefüggés a két jelenség között. Nem tudom biztosan, nehéz megállapítani. Mindenesetre, ahogy a hindu tantrában, a proto-buddhista tantrikus mozgalomban sem megy ritkaságszámba az az eljárás, hogy valamilyen szer alkalmazásával megpróbálják lerövidíteni a célhoz vezető utat. A kétfajta atapasztalat -- a meditációval, ill. a drogok által kiváltott -- persze némileg eltérő, s valószínűleg van némi különbség a cél megfogalmazásában és magában a célban is -- amennyiben egyáltalán beszélhetünk erről, mint valami megvalósítható állapotról. A két dolog azonban nagyon közel áll egymáshoz, és tény, hogy a nyugati tantrikus mozgalom lényegileg mindmáig ezen alapszik-- függetlenül attól, hogy a tibeti buddhizmus hívei többségükben füveznek-e vagy sem. Ha ezt nem vesszük tekintetbe, akkor a motorjától fosztjuk meg a mozgalmat. Vannak olyan emberek, akiket csak a meditáció érdekel, de ők inkább zenre vagy vipassaná meditációra járnak. Maradnak a tisztán elméleti érdeklődésűek, akik a bonyolultan kifinomult fogalmi rendszerekhez vonzódnak, és végezetül van néhány komoly gyakorló, akik a felépítés és beteljesítés fokozatait gyakorolják, bár ezeknek a száma igen csekély.
-- azt mondta, nem szívesen tesz lényegi különbséget a hindu és a buddhista tantra között. igen ám, de akkor mivel magyarézza azt, hogy miután a Buddha több hindu tanítót kipróbált, egyikőjükkel sem volt megelégedve és teljesen új módszert alkotott? számomra úgy tűnik, kell lennie valamilyen lényeges különbségnek. (interjúer: Hendrey Tibor és Jakab Katalin) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | no hát ez az pl társadalmi, gazdasági stb... jó nagy hagyma...hagymá. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | olyasmi ez a lét-nemlét, selét-senemlét, mint az elektronnál a részecske-hullám, ami se részecske, se hullám, hanem tézis-antitézis helyett meta- ill. szintézis? megfogalmazhatatlan, hogy milyen, de ha a részecskeségét akarjuk kihasználni, és arra építünk gépeket, akkor az, ha a hullámságát, akkor az?
"Az abszolút értelmezési tartomány" meg az, amiről lehetetlen fogalmat alkotni, beszélni, megmondani a tutifrankót? s ha beszélni akarsz róla, kénytelen vagy részkedni, duálkodni (látszólag nemvágni)? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem.
Nézd csak meg az "anyagok"-nál".
Amire kivárod hogy ehető legyen addigra nem lesz kedved megenni. |
| | | | |
|
