 |
Legfrissebb hozzászólások (85081 - 85090)
 | |  | | | | |  | |  | | | :)
(én se téged.
főleg, mert fogalmam sincs az életedről,
meg neked se az enyémről.
senkit se irigyelek.
mert ami van az jó.
és azt gondolom, hogy
csak elképzeléseink vannak egy másik ember belső világáról.
és azokat általában a magunk világában próbáljuk elhelyezni
-... ha elég nyitottak vagyunk és elég nagy a tárhelyünk...-
az annyira jó, hogy az ember képes arra a csodálatos dologra, hogy elfogadja a szépet és jót, és örüljön neki.
még akkor is, ha mindennap beszív hozzá, meg akkoris, ha sohasem, meg akkoris ha csak néha.meg akkoris, ha váltogatja ezeket az időszakokat, hogy megértse, melyik milyen.én a magam részéről e legutóbbit javaslom mindenkinek, aki csak az egyik megoldást tudja elképzelni.)
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Én sem irigyellek téged, Tetrahíd, ne félj. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :)
de az is lehet, hogy aki csak a marihuánával tudja elérni azt az állapotot, amit másik akinek "olyan ideghálózata van" megtanulnak rátanulni, és egyre jobban érzik magukat úgy, hogy néha szívnak be. ezek, akik minden nap szívnak lehet, hogy irigyek lesznek arra, akiknek nem muszáj.
és ez az irigység érthető is, hiszen a füvezés amellett, hogy lehetőséget ad az embernek önmaga alakítására, hogy jól működjön általában vagy konkrétan egy bizonyos helyzetben, emellett nagyon kellemes is, és még ráadásul nem is muszáj mindennap beszívni ahhoz, hogy az írigyelt alany kellemesen alakítsa önmagát. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az is lehet, hogy aki nem tud egy igazán jó hosszútávú kapcsolatot kialakítani a marihuánával, mert csökkenti a fejlődési lehetőségeit, vagy "olyan ideghálózata van", vagy boldogtalanná teszi, satöbbi, az előfordul, hogy iriggyé válik azokra, akiknek nincsenek ilyen problémáik. És ez az irigység érthető is, hiszen a füvezés amellett, hogy lehetőséget ad az embernek önmaga alakítására, hogy jól működjön általában vagy konkrétan egy bizonyos helyzetben, emellett nagyon kellemes is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Hanem azt mondják, hogy minden napi rendszerességű füvezéssel vagy marihuána-függőséggel kell hogy legyen valami probléma, ha most nem, majd később, talán mert úgy érzik, hogy ha nem tudják a saját magukra vonatkozó megítélésüket és döntésüket képzeletben kiterjeszteni mindenkire, akkor saját magukra vonatkozólag sem igazán megalapozott a magatartásuk"
ez nem igazán hatásos anti-antipropaganda propaganda.
szerintem célszerű körültekinteni.
másrészt nem gondolom, hogy a nemönigazolás önigazolását kell keresni abban, aki a saját tapasztalatai alapján ígyúgyamúgy látja a helyzetet.
a vicc az, hogy az egyértelmű, megváltoztathatatlan, kategórikus elképzelések, és azok autoriter kinyilatkoztatása mindig tudatszűkülést okoz.
még akkor is, ha az egy tudattágító szer/anyag/barát/férj/feleség/molekula/cimbora/külső-belső ráhatás stb. -ról/ről
szól.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Valaki hozzáértő segítségét kérném. A zsályám szépen fejlődött, amíg nem voltam kénytelen családi erőszakoskodások miatt másokra hagyni a gondozását, minek következtében a gyönyörű növényből egy csupasz szár végén kókadozó két szál levél maradt. Miután szigrúan eltiltottam tőle mindenkit (nem volt könnyű, erőszakos családom van), és leöntöttem alóla azt az elképesztő mennyiségű vizet, amellyel nagy bölcsen a rothadás küszöbéig ellátták, hajtott két újabb levelet. Na most ez a most már négy levél egy nagyon hosszú szár tetején van. 1: Nem kéne levágni és átültetni?
2: Ha át kell, amiatt aggódom, mert még egyik átültetésem eredménye sem volt hosszú életű. Elolvastam a salvia.tvn.hu-n meg a hasonló oldalakon feltüntetett tényleg hasznos infókat, de nem tudna valaki még hozzátenni pár átültetős tanácsot? Eddig a fő baj az új palánták túllocsolása volt, ezt elkerülöm majd. Ez az utolsó esélynek tűnik a növény megmentésére, és ha nem jön be, újat kell keresnem, pedig nagyon megszerettem.
Vagy nem kell átültetni? Elég furán néz majd ki a hosszú szár tetején az új nemzedék. Vagy várjak vele?
plz, help, ha valaki szakértő |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Miért lenne csúsztatás? Te nem így gondolod?
"Azaz nem kreativitásfokozásra, belátásra, szórakozásta használ valamit, hanem hogy legalább annyi boldogság legyen az életében ami azt elviselhető szintre hozza. Ezzel hosszú távon egyre elképzelhetetlenebbé válik, hogy ő maga felel a saját mentális állapotáért és gondolataiért, és egyre távolabb kerül a fejlődés leghetősége."
Ezt miből gondolod? Biztos megvan rá az okod, de ebben a prezentációban nekem nem tűnik logikusnak. Ha egy fizikai cselekedettel biztosítom, hogy jól legyek, mondjuk beveszem a kis tablettát, amit felírt a pszichiáter, azzal éppenhogy szó szerint a saját kezembe veszem a mentális állapotomat. Megfogom, és odateszem. Ez inkább kihangsúlyozza azt, hogy önmagamért felelek, hiszen egy tudatos cselekedettel módosítom a tudatomat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | re 87 Siphers:
"A növények nem mi vagyunk, de szerves egységet alkotunk, mert alapjában véve egyek vagyunk."
csúsztatás :).
re 105 Tetrahíd:
:)
re 147 Tetrahíd:
van boldog is, bolond is, ezért jó a fórum. inkább azt kéne kérdezni, hogy tartósan boldog van-e:)
re 149 Gén:
Én például nem így osztom fel a külső/belsőt, belső a gondolatok, érzetek, stb. külső a fizikailag érzékelhető világ (aminek része a test). Szóval az agy nagyon is külső. Bár ettől még nyilván külső szerotonin befolyik a belső boldogságba. (bár ez megint felesleges kettéosztás és a belső boldogság külső szerotoninszintben nyilvánul meg).
Hogy a konkrét vitához is írjak:
Én személy szerint veszélyesnek tartom, ha valaki tartósan egy "kis segítséget" használ arra, hogy valamilyen kellemes tudatállapotba hozza magát, mert egyébként nem menne. Azaz nem kreativitásfokozásra, belátásra, szórakozásta használ valamit, hanem hogy legalább annyi boldogság legyen az életében ami azt elviselhető szintre hozza. Ezzel hosszú távon egyre elképzelhetetlenebbé válik, hogy ő maga felel a saját mentális állapotáért és gondolataiért, és egyre távolabb kerül a fejlődés leghetősége. Tehát szerintem lehet hosszú távon is szívni, azért, hogy az ember ne kaparja le a tapétát a falról, ha munka után hazaért, de hogy fel sem merüljön hogy előbb-utóbb ezt a trükköt magától is megtanulja, hiszen ott a jó kis marihuána-szövetséges, azért nekem nagyon gáz. Ha utána azért szív, mert a haverokkal jó buli, hát így döntött, de azért mert egyébként elviselhetetlen a lét szerintem nem megoldás. És ez NEM a függőségről szól, hanem a felelősségről és felnőtségről. Hogy képes-e valaki az élet forgatagában viszonylag stabil tudatállapotot kialakítani, és van- e benne indíttatás a fejlődésre. Mindannyian függünk a boldogságtól, ami abból fakad, hogy tartós, önálló és elkülönült énnek tartjuk magunkat. |
| | | | |
|
