 |
Legfrissebb hozzászólások (83871 - 83880)
 | |  | | | | |  | |  | | | "Szóval anyukáddal kapcsolatos negatív kijelentéseid feleslegesek és programoznak TÉGED a negatív érzések és gondolatok felé, amelyekkel ugye egyáltalán nem oldódik meg probléma. "
ja. meg a buddhás topikban asztat írtad, hoty ne pofozuk a gyereket azér hoty szeresen. hát ez mostan mi?
ez a negatív-para... nagyon hüje ottás.
kellenek negatív érzések is, aszok imdukájják a fejlődéset.
a negattiv gondolatok is jók birnak lenni.
például elkerülsz vele egy rossz idolot.
nameg elmondod valamiről, hoty asz rosz, aszt utána tudod,hoty asz rosz, és ezel lezárod. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | ja. közhelyezzünk lemindent miután felületesen átolvastuk,majd fossunk egy csomó szót és írjuk le bővebben ugyanazt amit a többiek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ja most ez a tudatosság a kedvenc lova mindenkinek.
ez is egyfajta fasizmus.
tudatfasizmus. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Siphers, nekem is hasonló az elképzelésem, bár szerintem ehhez még 1-2 fejlődési fázison át kell esni. Egyrészt minden határon túl fog fejlődni az elérhető információ mérete (internet, specializált adatbankok, pl. GPS-térképek) és az elérés módja (először csak egyre kisebb hordozható számítógépek, HUD-ok, majd az agyszövetbe épített interfészek). Ez eltörli a fizikai világ által kreált korlátokat ember és ember között - a hálózaton keresztül minden gondolatodat azonnal megoszthatod másokkal, minden tudás azonnal rendelkezésre áll, stb. Ami a kérdés, hogy vajon a jelenlegi világrend (a harmadik világ kizsákmányolása, háborúk, mértéktelen környezetszennyezés) szükségszerűen megbukik majd, vagy ebben csak reménykedhetünk? Mindenesetre szívesen játszom egy olyan világ gondolatával, amelyben a pusztán technológiára alapuló fejlettségen kívül létezik egy spirituális fejlettség is, amely megakadályoz minket abban, hogy mindezt rossz célokra használjuk. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | álommanó,ha erősen kreol a bőröd, mongolredőd van, gyenge az immunrendszered, 24 fogad van, legalább 1millió nannoszonda van a testedben, és írni csak kínaijelszerű szóképekben tudsz, akkor valóban te vagy az előhírnök. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nekem ez tetszik a legjobban:
2025
A Világ: Az első ember a Marson.
Magyarország: Az első ember a 4-es metrón.
szerintem nem off:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | tetrahíd:
Beraktam egy linket az új hozzászólásnál: a topic nevére klikkentve külön ablakban feljön a topic. Ha jól értettem, ilyenre gondoltál. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Azokat a topiknyitásokat, amik témájuk szerint egyértelműen beleférnek egy már meglévő topikba, természetesen továbbra sem aktiválom. Igyekszem mindig minél több topikot belinkelni a válaszlevélben, amik közül lehet választani, hogy hova lehetne beírni a topiknyitó hozzászólást. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát igen! Nem szeretném felborzolni a kedélyeket, de:
Hogyan lehet egy vallás alapja egy olyan eszme, amelyet csak adományként kaphatunk az élettől, természettől vagy Istentől? Vagyis mi értelme? De nem is ez a lényeg. Erre nem érdemes alapozni. Ez a szeretet. De ha jobban megnézzük ilyen a szerelem, a barátság, a megbocsátás, a nyugalom, stb. is. Szinte minden érzés ide tartozik.
Az ezekhez vezető utat meg lehet tanulni, vagy el lehet sajátítani, magyarul lehet rajta járni, de a végére csak valaki vagy valami segítségével lehet. (ÉLET? TERMÉSZET? ISTEN?). Nem tudhatjuk biztosan és ez itt a lényeg. A kijelentéstől nem lesz valóság a hazugság sem. Így tényként kezelni egy véleményt felesleges időrabló és életet elvevő gondolatsor. Ha Isten létezik (ezt ugyebár nem tudhatjuk minden embernél, hogy mit hisz igazán) azt csak érezni lehet, nem bebizonyítani és ráerőltetni másokra. Egyszerűen ezzel a kérdéssel, hogy létezik-e Isten csak saját magunktól vennénk el az időt, kivéve persze, ha valóban foglalkoztat ez a téma és nem a félelem vezérel bennünket.
Szerintem mi az igazi vallás? A tudatosság az életemben minden témában. Így a testemet, az érzéseimet és a gondolatimat illetően is. Ha úgy élek, hogy igazán jót teszek magamnak, amivel nem ártok másoknak, akkor akár mi is lesz az életünk után (ha lesz egyáltalán. De ez ugyebár megint nem tény lenne, ha kijelentenénk) biztosan az sem lehet rosszabb (mármint a halál). És ami igazán fontos, az, hogy legalább úgy éltem az életemet, hogy igazán boldog lehetek, a minél hosszabb életem folyamán.
Szóval, ha erőlteted azt, hogy szeress, ezzel csak megjátszod magad, de a valósághoz vezető út eltűnik a szemed elől. Attól, hogy megütünk egy gyereket és mondjuk neki: - SZERESS vagy kapsz még egyet! nem fog szeretni, csak hazudja, mi pedig becsapva magunkat elhitetjük magunkkal, hogy most már minden rendben van. De a meggyőzés sem segít.
Az út a következő lehet a szeretethez (természetesen ezek sem tények) Tudatosság az életben, hogy már itt vagyunk, és ha nem teszünk semmit az életünkben a jó érzéseink felé, mások sokkal kevesebbet tehetnek értünk. Tudatosság, hogy a halál biztos (legalábbis most így látjuk, gondoljuk, érezzük, hisszük, vagy így tanítják), de ha teszek valamit, akkor még valami jó dolog is történhet velem. Akár az élet értelmének a megtanulása, egy szerelem, egy gazdagság, amelyet szintén ajándékba kaptunk. Ezután azon dolgok elfogadása, amelyek tőlünk nem függenek elsősorban. Vagyis minden, ami a világon van a saját életem miatt való elfogadása, természetesen ezt is saját magam miatt, hogy megtaláljon a nyugalom, kreativitás, majd szeretet, stb. Ezután úgy változtatni a dolgokon, ahogy nekünk lesz jó. Természetesen ezt globálisan érdemes megvizsgálni, ami nem is olyan nehéz, ha igazán el kezdünk gondolkodni. (Pl. nem biztos, hogy jó, ha cola-t eszem, vagy hülyeségeket képzelek a világról és túlvilágról, nem biztos, hogy jó, ha hirdetem a tényektől való eltávolodást, stb.) Ez után elindul a vágy, vagy a reális gondolat, amely elindít a problémák megoldása vagy a jobb élet irányába, vagyis önmagunk legyünk boldogok a saját életünkben. Gondolatok, vagyis tervek afelé, hogyan érhetem ezt el. Tettek, és tapasztalatok amelyekben tovább erősödik az életösztön. Majd egyszer csak ránk találhat valamikor a szeretet, am
|
| | | | |
|
