 |
Legfrissebb hozzászólások (29731 - 29740)
 | |  | | | | |  | |  | | | Én nem amnéziaként éltem meg, hanem inkább úgy tudnám megfogalmazni, hogy vannak az életemben olyan dolgok , mikor aránytalan fontosságot tulajdonítok valaminek (komolyan veszek valamit), és ez a trip során úgy lefoszlik rólam, hogy csak pislogni tudok, mi a franc volt a fontos ebben?
Valahogy olyan ez, mintha egy tükörre por ülepedne le, és én a porral azonosulnék, a por töltené ki a napjaimat, erre jön a salvia, és lesöpri az összes port, hogy meglássam mi is van a tükörben ...
Ilyenkor valóban van egy amnézia szerű élmény, mégpedig használat után nem sokkal, mikor már halványodni kezd az élmény bennem, és szép lassan visszarendezem a gondolataimat az előző felállásba, elfelejtve mit is éltem át pontosan ... csak sejtések-hangulatok maradnak.
Sokáig minden szerhasználatomat erre az érzésre hegyeztem ki, hogy minél tudatosabban figyelhessem meg az átmenetet a két tudatállapot között. És sok azonosságot fedeztem fel egyéb más gyakorlatokban ezzel kapcsolatban: meditáció, seprő légzés, tudatos álmodás stb stb stb ...
Másik észrevételem az "amnéziával" kapcsolatban az, hogy ha erőnövénnyel söprögetjük a port, és nem a saját személyes energiánkra támaszkodunk, nagyobb a valószínűsége annak, hogy az élmény elraktározódik a tudatalatti valamelyik fiókjában, és csak sokkal később épül be a rendszerbe, ha beépül egyáltalán...
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | nem rég előkerült a digitális mérlegem, kb. 2 éve nem használtam és hát gondoltam lemérek már 0,2-t, mert régebben ismerősökkel az volt egymás produktjának tesztelésekor a referencia mérték, ami már jól megmutatja az adott holmi jellegét :)
Elképedve láttam, hog 0,2 kb. a 3-4xerese annak, amit mostanában a cigibe raktam. ÉS huhúúú hogy megcsapott!! Teljesen pszichedelikus tudatállapotba kerültem, örültem neki! :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | az "elfelejted hol laksz as haza akarsz menni" azt a hasznalat utanra irtam xD
de igen ez egy alap erzes, salvia istenno csak igazol ezzel!
szoval egyfajta "amneziat" ki tapasztalt mar? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | őőő..nalatok is volt mar olyan, hogy elfelejtettetek hol laktok es haza akartok menni? :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bárpultnál:
- Egy sört kérek!
- Alkoholmentes jó lesz?
- Játékpénz jó lesz? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Na, ez jó volt. Pár reflexió:
"Mindenképpen saját belátással kell induljon":
Képzeljük el, hogy megy ez. Emberünk a posztmodern semmi közepén újra felfedezi magában a kapcsolatot a forrással (mivel a Daath-on vagyunk, tegyük fel, hogy pszichedelikus szerek révén, de nem zárom ki, hogy ez más úton is megtörténhet).
Emberünk tehát az örök misztérium modern változatán keresztül ismét a valóság részesévé válik, saját magát mindent felölelő Egységként és annak részeként tapasztalja meg. A világba való visszatérését követően sok minden megváltozik. Hirtelen új értelmet nyernek a szentírások, a buddhista magyarázatok, egyes művészeti alkotások, sőt még olyan, korábban banálisnak ítélt dolgok is, mint pl. Madonna dögös videói az MTV-n. Meglepődve veszi észre maga körül a forrással való kapcsolat szimbólumait, rájön, hogy ezek öröktől fogva bele vannak kódolva az emberi kultúrába. Közvetlen tapasztalata által felfogja, mit értettek a jógik az alatt, hogy a világ minden jelenségében ugyanaz az Egy tükröződik.
Ugyanakkor tanácstalanul áll az előtt, hogy ezeket a dolgokat rajta kívül senki sem látja. Lassan rájön, hogy a különbség a látás "mélységében" rejlik: az emberek többsége nem lát elég mélyre a jelenségekben ahhoz, hogy érzékelje a világfa gyökerének jelenlétét. Megérti, hogy az aranykor emberét ez a lényeglátás vezette, nem volt szüksége rá, hogy mentális konstrukciókkal helyettesítse a közvetlenül tapasztalt valóságot. Mivel minden pillanatban együtt mozgott a világgal, nem volt szüksége rá, hogy védelmet és biztonságot keressen. Az volt, ami. Tat tvam asi.
Megérti, hogy a nyelv is ebből a lényeglátásból született, hogy a nyelv szavai nem véletlenszerűek, hanem a velük ekvivalens spirituális tartalom verbális megnyilvánulásai. Még azt a különbséget is érzékeli, amely az újabb kori nyelvművelés révén létrehozott mesterséges szavak és az ősi, közvetlenül a forrásból fakadó szavak között fennáll.
Mindebből megsejti azt is, miben áll az emberiség bukása, a Paradicsomból való kiűzetés, hogy mi változott meg, amikor ettünk a Tudás Fájának gyümölcséből. Az eredeti egység milliárdnyi darabra törött, és az egység látása helyett mindannyian elvesztünk a partikulárisban, a forrással való kapcsolat elvesztése nyomán felbukkanó egzisztenciális félelmet pedig úgy próbáltuk kiküszöbölni, hogy létrehoztuk a mindentől független, autonóm egó képzetét.
Minden, ami azóta történt, erre az alapra épült rá. Minél többet építettünk, minél jobban bevédtük magunkat, annál távolabb került a forrással való kapcsolat újrafelfedezésének lehetősége is. A mai korban ez már csak álom, egy hajdanvolt, letűnt kor meseszerű emléke. És amikor már tényleg nem lehetett mélyebbre süllyedni, vagy messzebbre távolodni, akkor Albert Hofmann egy véletlen folytán felfedezte az LSD-t. :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Uram atyám,ez most hazavágott:D |
| | | | |
|
