 |
Legfrissebb hozzászólások (120201 - 120210)
 | |  | | | | |  | |  | | | Re#642 - Miért nem dr. Shulgin-t kérdezed?
1) Fogalmam sincs, hogyan lehetne a pszichedelikus anyagokat hasznosan alkalmazni. Tanulmányaim során a betegségek, kóros életfolyamatok gyógyszeres kezelésének lehetöségeivel ismerkedtem meg, s tudtommal igen kevés olyan engedélyezett anyag van, aminek a (mellék)hatása a tanulási, intellektuális folyamatok ill. képességek fokozása. Arról pedig nem tudok, hogy ilyen célra ezek gyógyszerként lennének használatosak, még orvosi javallatra sem. (hasonló a helyzet a fizikai teljesitményfokozókkal). A morfin egy kiváló ellenpélda: nála jobb fájdalomcsillapitó még a mai napig sincs, ezért is használatos. Ha lenne nem addiktiv tipusú ekvivalens szer, a morfin csillaga is leáldozna.
2) Tudtommal nem folynak (nemtitkos) kutatások a nempatológiás esetekre alkalmazható szellemi teljesitményfokozók ill. tudatmódositók irányában. Ennek sok oka van. Elöször is: etikai okokoból nincs alkalmas (humán)kisérleti lehetöség. Az 1940-es és az 1950-es évek elmúltk. Ugyanez az oka annak, hogy az etnobotanikai / etnofarmakológiai forrásokból eddig megismert ilyen anyagok hatásmódja sem pontosan felderitett. Másodszor: sokkal lukrativabb a piaca a betegségek, különösen az öregkorral járó fizikai szellemi leépülést lassitó, netán megakadályozó anyagoknak ill. módszereknek. Szerintem bizonyitottan ártalmatlan tudatmódositók iránt legfeljebb néhány 10 milló ember érdeklödne, ugyanakkor többszáz milló azoknak a száma, akik éveken át igénylik a Parkinson-kór, Alzheimer-kór, stb. kezelését. Ne felejtsük: maláriába min. 1 millóan belehalnak (és többxennyien szenvednek), mégsincs megnyugtató ellenszer. Mindezek mellett kit érdekel néhány millió ember külön- és idöleges élményigénye? Azok menjenek moziba.... (olvasd el 1993-as LSD-50 cikkem végét).
3) Az ilyen anyagok biokémiai, farmakológiai és neurobiológiai kutatásának egyedüli értelmét abban látom, hogy segithetnek feltárni az agy / elme / lélek müködését. E szempontból a legizgalmasabb anyagok a hihetetlenül aktiv LSD és a sztereokémiai problémák miatt nehezen kezelhetö, entaktogén hatású MDMA. De megint: ezek is legfeljebb csak kutatási segédeszközként jöhetnének számitásba (ha nem lennének etikai gondok). Pszichiátriai felhasználás? Nem tudom, szkeptikus vagyok. Ha egy pszichiáter nem tudja gyógyszer nélkül felnyitni a paciensét, akkor adja vissza a diplomáját. Ellenvélemény??? -;) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Emberek! Arra szeretnék megkérni mindenkit, hogy ha beszóltok valakinek az Irányelveknek nem megfelelő hozzászólás miatt, akkor ne írjátok oda, hogy mit írt, és _főleg_ ne írjátok oda az illető nevét. Ha azt olvasom, hogy "XY, ne itt rendelj drogot", akkor ebből egyértelműen kiderül a lényeg, még ha ki is lett moderálva az illető hozzászólás. Úgy is fogalmazhatnék, hogy:
Arra kérünk, hogy ne küldj el olyan hozzászólást, amiből kiderül, hogy valaki valamilyen tudatmódosító szerhez szeretne hozzájutni, vagy hogy segítséget tud nyújtani annak megszerzésében. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | U I, engem elsősorban az érdekelne, hogy hogyan lehet az embernek a pszichedelikus drogokkal való kapcsolata leginkább hasznára és legkevésbé kárára a társadalomnak, illetve az egyénnek. Persze, a kendert meg az MDMA-t is egy kalap alá szokták venni a pszichedelikumokkal ha a fogyasztásuk társadalmi jelenségét vizsgáljuk, de én most elsősorban a szűk értelemben vett, "klasszikus" pszichedelikmokra vagy enteogénekre gondolok, mint az LSD, a DMT, a pszilocibin-gombák, a meszkalin, és esetleg a Salvia divinorum.
Ezekben a kutatások, amiket te behatóbban ismersz hogyan tudnak segíteni nekünk a társadalom lelki egészsége és az enteogénekkel való egészséges kapcsolat kialakításában? Vajon hogy áll ma annak felderítése, hogy miben áll az egészséget szolgáló és a káros használat közötti különbség? Ha jól tudom, itt a függőség kérdése nem annyira hangsúlyos, mivel a feltétel nélküli élvezetszerzésre alkalmatlan anyagokról van szó, de önmagában ezek az anyagok nem gyógyítják a pszichét, csupán hatássemleges katalizátorok, és így nyilván a körülményektől függ, hogy milyen hatással van a fogyasztásuk. Nem tudom, hogy a te szakterületedbe mennyire vág ez a kérdés, de kíváncsi lennék, hogy hogyan áll a tudomány annak kiderítésében, hogy hogyan lehet a lehető leghasznosabb az ember és az enteogének kapcsolata. Tudsz erről mondani nekem még valamit? Tudom, hogy amit a függőségről mondtál, az is ehhez kapcsolódik, csak ennek az oldalnak elsősorban ezek az úgynevezett pszichedelikus anyagok képezik a témáját, és itt ugye más kérdések is felmerülnek, már biokémiai szinten is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Re#628 ADÓSSÁGLERÓVÁS: Rabszolgakérdés, avagy ki az úr az agyban / elmében.
Az ominózus cikk ill. korábbi hozzászólásom 2 okból használja a kábitószer-függöség kapcsán a rabszolga-analógiát.
1) Az egyik ok a szerek farmakológiájából eredö viselkedésbefolyásoló hatás, amikoris a legtöbb drog ill. kábszer nemritkán függöséget okozva szolgájává teszi a fogyasztót.
2) Az analógia azért is használtam, mert ez tkp. egy fricska azoknak, akik a Mill-féle libertariánus eszmékre hivatkozva tiltakoznak az ellen, hogy a társadalom beavatkozik a másoknak - úgymond - kárt nem okozó kábszerfogyasztásukba. Nos, Mill A szabadságról c. munkájában arról is ir, hogy egy civilizált világban nem engedhetö meg (legális paternalizmus), hogy valaki rabszolgának adja el magát, és ezáltal lemondjon szabadságáról. Tehát a jelenbeli szabadság bizonyos fokú korlátozása megengedett, ha ezzel garantálunk egy nagyobbfokú jövöbeli szabadságot (pl. kötelezö alapoktatás).
Továbbá: Mill szerint a társadalomnak nemcsak a kiskorúakat kell megvédenie önmaguk ellen, hanem azokat is, akik nagykorúak, de képtelenek a maguk urai lenni.
Tehát feltételezve ill. elfogadva, hogy a kábitószerek a fogyasztó egyénre akár rövid, akár hosszú távon káros hatásúak, Mill - egyfajta olvasata - szerint a társadalom paternalista módon járhat el velük szemben és a viselkedésüket a törvény erejével korlátozhatja (kriminalizálhatja).
Itt most azzal a kérdéssel nem is foglalkoztam, hogy a kábitószerfogyasztás társadalmilag izolált jelenség-e és csak a fogyasztóra káros-e. Az pedig, hogy ki az egyszeri fogyasztó(kipróbáló), az alkalmi, vagy a rendszeres fogyasztó, az csak retrospektive (nem introspektive!) derül ki. Visszatérve az analógiához: van alkalmi rabszolga? Nem tudom.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tigerr! :-))))))
Mas: mondja mar meg nekem vki, hogy a bogyo+ SZENSAVAS asvanyviz miert nem jon ossze? [Affele tudomanyos ertekezest szeretnek... ;-)) ] |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hatebreed! Ahham akkor itt lehet a kutya elasva, mert amit en tudok (es nincs psychedelikus hatasa, de meg rosszulletet sem okoz) annak a csomagolasan nem csak kek szinu viragok vannak, hanem piros is akad jocskan. [Azt is lehet a Tescoban kapni]
Kivancsi vagyok, hogy a kollega melyiket kajalta be tegnap! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A hajni okozta rosszulletek nagy resze szerintem pszihes okokra vezetheto vissza.
Konkretan:
1. "placebo-hatas", vagyis ha azt hiszed, hogy rossz lesz, akkor tuti rossz lesz
2. a fizikai rosszullet sem feltetlenul kellemetlen; megfelelo koncentracioval (dekoncentracioval?), es/vagy eros pszihevel elnyomhato
Igaz, h meg nem "szalltam el" hajnitol, de >100 magot mar kajaltam, es ereztem, hogy van gyomrom, de "osszeszoritott fogakkal" a hanyinger teljesen elviselheto, szinte eszrevehetetlen szinten maradt.
Ez persze lehet, hogy hujeseg, es 2-3szaz mag utan falfeheren rohangalnek "rokat eregetni", ki tudja...
hehe... mar megint nem tartom be a "piasan nem irkalunk" szabalyt, de most legalabb nem irtam magamrol semmi konkretumot. :P
maaf, akinek a40 unlokker kell, de nagyon
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Elég pihent xtc "gyártók" vannak... :)
(emberke + golfütő)
:D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | to Bordee:Hát igen... lassú... :) nekem az első hajni kb. 2,5 óra alatt jött be (3 cs), a második valamivel hamarabb (5 cs)... azóta rá se' bírok gondolni (hányinger)... kíváncsi vagyok, hogy utólag mi lesz a véleményed az egészről (főleg a fizikai oldaláról... a "szellemi" oldalával még én is ki vagyok békülve... :) |
| | | | |
|
