 | 
Legfrissebb hozzászólások (118451 - 118460)
 |  |  | | | | |  |  |  | | | Mennyi a csekély mennyiség? És ez rendör függö, vagy tényleg magadnál tarthatod?
Off: spuribol mennyi? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Amikor a világot teljes egészében megragadtad, akkor rájössz, hogy te magad (aki a világot megragadta) ezen a világon kívül vagy. Ezután az elme "önmaga ellen" fordul: megragadod/megtalálod önmagadat, azt, aki a világot megragadta. Ez aztán lenulláz "téged" és elnyered a végtelenséget, megismered a Forrást.
Így érheti el egy tudós az Istent, anélkül, hogy feladná a világ megismerésére való késztetését. A végén a folyamat magától kifordul, amikor elér odáig, hogy nincs több megismerni való.
És ebben elvileg tökmindegy, hogy a tudós befelé vagy kifelé halad. Aki befelé halad (mint a Buddha), az a világ lebontásával, az az axiómákra, gyökereire való visszavezetésével foglalkozik és így ér el az Egyhez. Aki kifelé halad, az a jelenségek tanulmányozása során fedezi fel az összefüggéseket, a jelenség-világ fraktáltermészetét, és ez a felfedezés ösztönzi majd a befelé fordulásra, az eredet, a közös alap, a legkisebb közös nevező keresésére.
Egy tudós számára a világ teljes egészében való megragadása nem azt jelenti, hogy minden jelenséget ismer (ez emberi léptékkel talán lehetetlen is), hanem azt, hogy akárhová néz, nincs olyan dolog, amit ne tudna - kellő időráfordítással - megmagyarázni. Hasonlat: egy matematikus, aki egy adott problémakört már tisztázott, ha felismeri, hogy egy újonnan vizsgálandó rendszer izomorf a már vizsgálttal, akkor simán el tudja engedni, mert mondhatja, hogy "ezt már ismerjük", holott az új rendszer jelenség-szinten teljesen más is lehet, mint a már vizsgált. elég, ha az izomorfia világosan látszik.
na így lehet eljutni odáig, hogy minden izomorf mindennel. és ez vezet el az Isten megismeréséhez. (hívhatjuk máshogy is, vagy nem hívjuk sehol. a lényeg a megérkezés, a megnyugvás, az ember szellemi éhségének a kielégülése)
a szellemi éhséget csak a megvilágosodással tudjuk kielégíteni. a lelki/testi éhséget szerencsére máshogyan is. (a testi a legkönnyebb).
talán a szellemi éhség tartja életben az evolúciót.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Az azért megnyugtató, hogy a valósággal szemben semmi esélyünk sincs...
Ami viszont nem megnyugtató, az az, hogy a valóságot mi álmodjuk...
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | "Érdekes időszak ez sokunknak. A világ rádöbbent, hogy ráébredtünk arra, hogy nem e világból valók vagyunk, és ez reakciót vált ki a világból. A tudat nehezen szorítja ki a világ konstrukcióit, de a végkimenetel nem kétséges, a tudat végtelen és előbb-utóbb mindent elsöpör. Ezért is jött létre a világ."
Ezt nem tudom, melyik mélyrétegedből szedted, de nagyon érzem.
Talán találtál valamit a jégbányában? :-)
Vagy az újabb kör végével megint lehasított belőled egy jó darabot a Tudat?
(Állásod van már?)
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | ... csak hát bírd kivárni... :-))) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | jegHegy: Hogy érted azt, hogy életreszóló tolerancia? Én nem hiszem, hogy ez így lenne. Nekem az első és a második X élményem között, több mint egy év telet el, és a második ugyanolyan intenzív volt, mint az első alkalom. Sőt, mondhatnám sokkal jobban sikerült.
Tény, hogy ha az ember heti, kétheti gyakorisággal fogyaszt bogyeszt, egy idő után tényleg elveszik a lényeg, sajnos tapasztalatból mondhatom a " loss of magic" 3-4 hónap alatt előjön, és akkor bizony kell egy jóóó hosssszúúú szünet, hogy az MDMA újraa régi jó barátod legyen . |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | ainoa: Világ alatt mindazt értem amit az ember saját maga képes megragadni. Ami ezen kívül van az irracionális, emberi fogalmakkal nem mérhető. Isten pedig sok van. Vannak kisebbek és nagyobbak, földiek és égiek, különböző hatalmi szférával bírók, én viszont a Forrásra gondoltam. Aki persze Én vagyok, úgyhogy most megyek pizzázni! :) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Diagnózisod: autoapoteotikus Capslock-szindróma :) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Ha el tudod felejteni az elvárásodat, hogy jöjjön valaki és kikattintson, akkor talán jön valaki és ad egy löketet.
Ne áltassa magát senki azzal, hogy megvilágosodott. Nem arról van szó, hogy akkor majd fehér fény fog körülötte látszani és ráfagyott mosollyal éli az életét, hanem egyszerűen nem is beszél róla. A tudatosság szintjét lehet emelni, de a megvilágosodás nem folyamat. Ugyanis minden pillanat alkalmas rá, ez is., ahogy olvasol
De gyakran egy jó kis panaszkodás, magányosság-érzés és a várakozást követő teljes lemondás után növekszik a Tudat, persze csak ha tudjuk, hogy ez történik :-)
Jó úton jársz, abból az egyszerű tényből következően, hogy nincsenek rossz utak, csak ha az ember mindig visszafordulna, ne csodálkozzon, hogy kacskaringós az út.
Érdekes időszak ez sokunknak. A világ rádöbbent, hogy ráébredtünk arra, hogy nem e világból valók vagyunk, és ez reakciót vált ki a világból. A tudat nehezen szorítja ki a világ konstrukcióit, de a végkimenetel nem kétséges, a tudat végtelen és előbb-utóbb mindent elsöpör. Ezért is jött létre a világ.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | >Tökmindegy mit csinálsz, mindig a cél felé haladsz
Valóban mindíg a cél felé haladsz, de azt hogy mivé válsz közben az dönti el, hogy hogyan töltöd az utazást. Igy már rögtön nem mindegy mit csinálsz. Erről szól a Biblia is amikor ítéletről beszél, vagy lásd a juhok és kecskék példázatát. Döntési szabadságunk van, és minden ettől függ! Hogyan élünk lehetőségeinkkal, hogyan gazdálkodunk a ránk bízott javakkal, gyűjtünk vagy tékozlunk? Megdicsőítjük az Istent bennünk, avagy teljesen belevegyülünk a formátlan közegbe, engedve sodrás kényelmének? |
| |  |  |  |

|