 |
Legfrissebb hozzászólások (115991 - 116000)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Hm...igazad van, gondolom az a baj, h én nem találkoztam ilyen pappal, pedig jártam pár évig templomba. Aki ismer ilyet, tényleg szerencséje van... |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | "d, azt hiszik, közelebb jutnak istenhez egy templomban. A papok által..."
Egy dörgedelmes hangú pap, aki nem politizál, nem a baloldalt és a kommunistákat szidja, nem betű szerint értelmezi a Szentírást, hanem parafrázis-szerűen adja elő az igazságokat, akkor az közelebb vihet. Jobban megérted. Egy mise lehet olyan, mint amikor itt a daathon választ keresel valamire, amit te egymagadban nem tudsz megoldani, és lám...itt mindenre fény derül.
a c ponttal se értek egyet teljesen - a protestantizmus pont azért protestantizmus - részben -, mert elveti a gyónást. Tehát a reformátusok EZÉRT biztosan nem mennek templomba. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Igen, de mire jó egy teológiaóra? Nem segíti megismerni a világot, se magunkat, se a szeretet fontosságát. Nem segíti az Egység érzését.
És az emberek nem azért járnak templomba, h teológia órán vegyenek részt, hanem
a, elvárják tőle(mikor gyerek)
b, kötelező ( nekem az volt, mert olyan elmosott suliba jártam, ahol egyest adtak, ha nem mész)
c, önző okokból- megnyugszanak, h Isten megbocsátja bűnüket, aztán élnek ugyanúgy tovább
d, azt hiszik, közelebb jutnak istenhez egy templomban. A papok által...
"Isten országa bennetek van és körülöttetek. Nem fából és kőből épült házakban. Hasítsd szét a fát és én ott leszek. Emeld fel a követ, s ott megtalálsz."- ki látta a Stigmatát? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "tanácsom: vagy tanulj meg karatéjozni hogy aztán lekaratéjozhasd a rossz fiúkat, vagy foglalkozz önmagad megismerésével úgy 10-20 évig, így idővel talán rájössz, mi van az agresszió mélyén és így képes leszel szellemi megoldást találni erre a dologra."
Ezzel szerintem mindenki így van. Én nem félek az erőszaktól különösebben (talán mert még nem kaptam egy kiadós hasfalszaggató rugdosást), ezért karatézni nem akarok, én is inkább az ilyen ügyek eltussolásán fáradozok. Én nem vagyok agresszív egyáltalán, de néha belőlem is előjön az állat. Hála istennek, hogy soha nem ütöttem még meg senkit. Egyszerűen ösztönből vagyok pacifista, már kisgyermekkorom óta (talán mert alacsony vagyok és ványadt :))
Az egyik fajta agresszió olyan, mint amit Anyesz írt (tudatalattiból származó sérelmek felszínre törése, erről írt Bard is), a másik pedig a komfort nemléte (nem a plazmatévé), amikor egy ember nem találja a helyét, és ez az érzés nő benne. Ez nem is agresszió, de nem tudok rá nevet mondani. Félelem? Na hát ez van nekem. De itt nem ez a lényeg, inkább a másik fajta.
Korábban azt írtam, hogy az agresszió nem a pszichoanalízis témája...hát jó nagy baromságot mondtam. Mi, ha ez nem?
koca |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "A vasárnapi mise egy teológia óra..."
De nem akkor, ha előtte megfelelően táplálkozol : ))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Anyesz,
A meditációnak a célja a hitünk "tárgyának" megismerése. A jóga, a megismert, és a megismerő eggyéválása.
A vasárnapi mise egy teológia óra... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "vagy foglalkozz önmagad megismerésével úgy 10-20 évig, így idővel talán rájössz, mi van az agresszió mélyén"
Ez kicsit sok, nem? Mármint sztem nem kell10-20 év arra, h rájöjjön, ha tényleg elmerül magában. Mondjuk lehet, h egyén- és módszerfüggő
Agressziót szülhet az is, ha az emberrel agresszívan viselkedtek régebben, lehet, h már nem is emlékszik rá, de a tudat allati megőrzi. Az ember általában akaratlanul is átveszi a "győztes" viselkedését. Szal pl ha egy nőt leütnek és azt kiabálják neki, amikor félig öntudatlan, h semmirekellő, akkor vlószínű, h ő is meg fogja ütni a gyerekét és azt kiabálja, h semmirekellő. Ill n. megnő rá az esély. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Legyetek minél többet mezitláb!!! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az új felfedezettem az Infected Mushroom. Attól is főleg a Groove!
Szerintem intenzív élmény |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | sundayjunkie: az általad vázolt problémával én is találkoztam, bár konkrét tettlegesség áldozatává nem váltam (talán azért, mert mindent megteszek az ilyen jellegű szituációk elkerülésére).
tanácsom: vagy tanulj meg karatéjozni hogy aztán lekaratéjozhasd a rossz fiúkat, vagy foglalkozz önmagad megismerésével úgy 10-20 évig, így idővel talán rájössz, mi van az agresszió mélyén és így képes leszel szellemi megoldást találni erre a dologra.
addig viszont marad az erőzés/menekülés.
|
| | | | |
|
