 |
Legfrissebb hozzászólások (114271 - 114280)
 | |  | | | | |  | |  | | | Jaja... lassabban alakul ki! De ha igaz az állításod ugyanannyit bulizol, csak nagyobb szünetekkel :-DDDDDDDDDD
aaaaaaaaaaaaa flashhhhhhhhh :-D ilyen dolgokat nem lehet csak szóban megbeszélni :DDDDD |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | TOM1: nem ertem, mire gondolsz. a nagyobb szunetekkel es kevesebb fogyasztassal eppen az a cel, hogy lassabban alakuljon ki a tolerancia. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Továbbindultunk, hogy egy hosszabbat menetelve a zöldröl áttérjünk a piros jelzésre. A térkép egy alkalmasnak látszó rövidítést is jelzett, és úgy éreztük, hogy nem lesz gond a megtalálásával. Menet közben nagyon sokat beszéltem. Elöször mindenröl ami eszembe jutott, aztán szépen lassan terelödött a dolog egyre konkrétabb témákra. Elöször csak asztrológia, aztán az energia mibenléte, álmok, parák, rémálmok. A többiek is beszálltak, és ahogy az újabb témák jöttek, úgy változott az erdö is körülöttünk. Egy rövid idöre lekapcsoltuk a lámpát, és mikor visszakapcsoltuk már ködben voltunk. Aztán lassan eloszlott, de onnantól kezdve megváltozott pár dolog. A fák furcsa alakokat öltöttek, a zajok és neszek megerösödtek, és úgy összességében más arca lett az erdönek. Egy tisztáson megcsodáltuk a csillagokat, láttam hullócsillagot, és egész sokáig lámpa nélkül tudtunk menni, aztán jött egy elágazás, ahol balra fordultunk, majd egy hely (fatemetönek is lehetne nevezni, minden esetre sok rönk egymáson), amiröl úgy véltük, hogy itt kell átvágni.
Kémleltük a sötétséget és valami ösvényt kerestünk a lámpával, de semmi ilyesmi nem volt. Annál inkább jöttek a parák. Mire idértünk már javában rémálmoztunk. Haverom rendszeresen panaszkodott, hogy a hideg futkos már a hátán és talán váltani kéne, a barátnöje viszont csak hergelte bele magát a dologba, és eljutott oda, hogy a legkisebb nesztöl is megrémült és végül annyira elszántan akart tovább menni, hogy feladtuk az átvágáshoz füzött reményeinket. Továbbmentünk, majd balra fordultunk (viszonylag élesen), majd jópár perc múlva újra balra, ekkor már javában piros jelzést akartunk látni, de semmi nem volt leszámítva egy szigetelöszalag darabot egy bokron, amiröl haverom megjegyezte, hogy ilyet már látott ma este.
Mondtuk, hogy persze, mert ilyennel jelölik a fákat, amiket kivágásra ítélnek. Ez igaz is volt, csakhogy ez a szalag nem fán volt, és ez megmaradt (jellemzö, hogy városi gyerekeknek mi az, ami feltünik a természetben). Lesz ami lesz alapon mentünk tovább és egy percen belül ugyanazon a tisztáson voltunk, ahol kb egy fél órával korábban.
folyt köv. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Éjszakai túra a bakonyban. Egészen különleges tapasztalat. Az elmúlt hétvégén történt. Hárman voltunk (haverom, barátnöje (nincs hosszú ö-m...) és én). Mind konszolidált egyetemisták. Volt nálunk két zseblámpa plusz még ugyanennyire való elem, némi elemózsia, tea, víz, meleg ruha meg z a biztonság kedvéért (a többiek nem akarták, de arra gondoltam, hogy hoszú lesz ez az éjszaka, és még jól jöhet). Egy túristaházban volt a bázis, amit haverom családja évente többször is kibérel, hogy egy-egy hétvégét ott töltsenek rokonokkal-barátokkal. Most is vagy 20-an voltak, de (szerencsére) senki nem akart velünk jönni. Az volt a tervünk, hogy egy nagyjából 15 km-es túrával - érintve a Likas-követ és a Noszlopy-romot - felmászunk a Köris-hegyre. Teljesen reálisnak tünt (hosszú ü-m sincs). 11 körül indultunk. Furcsa módon az esön kivül semmi más aggodalmunk nem volt, de ez is elillant, amint megláttuk, hogy csak a csillagok ragyognak a fejünk felett. Egy árva felhöt nem lehetett látni egész éjszaka. Ezen aztán annyira belelkesedtünk, hogy szinte indiánnak éreztük magunkat és a zseblámpát is a táskában hagyva belelendültünk a sötétbe. 50 méter, hosszas tanakodás és némi "majd mindjárt megszokja a szemed" után rájöttünk, hogy a zseblámpa mégsem fog ártani, föleg, ha meg akarjuk találni azt a bokrot, ami mellett el kell fordulni a Likas-köhöz. Így azért már jobban lehetett haladni, de megbeszéltük, hogy néha lámpa nélkül megyünk majd, mert mégiscsak éjszakai túra.
A kö mellett legalább 2-szer mentünk el, mire megtaláltuk. Szerintem volt, hogy 10 méterre voltunk töle. Egy kisebb ház méretü dolog az erdö közepén furcsa lyukakkal és járatokkal átszöve. Nappal lehetetlen eltéveszteni. Nekem az volt az elsö benyomásom hogy valami szfinx-szerü lény. Mikor haverom barátnöje meglátta, hangosan felkiálltott, hogy ez a valami szuszog. Volt benne igazság. A fura az volt, hogy csak én nem láttam a követ korábban, a többiek igen. Minden esetre volt ereje a helynek. Felmásztunk rá és ücsörögtünk rajta egy keveset. Néha egy-egy denevér suhant el a fejünk felett és mindenféle furcsa állatvisításokat hallottunk, ezért z-t inkább a táska alján tartottam. Utólag megbeszéltük, hogy igencsak tele lett volna a gatyesz, ha még pöllentünk is, a tájékozódásról nem is beszélve, amiben amúgy sem voltunk nagyok.
folyt köv... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Nyilván egy darab papír összefestékezve nem örök és állandó."
Tung Ko Ce megkérdezte Csuang Ce-t:
-Hol van az, amit Taonak neveznek?
-Mindenütt - felelte Csuang Ce
-Mondd meg pontosabban - szólt Tung Ko Ce.
-Ebben a hangyában, itt - felelte Csuang Ce.
-S még lejjebb? - kérdezte Tung Ko Ce.
-Itt, ebben a gyomban - felelte Csuang Ce.
-Mondj egy még alacsonyabb példát, - szólt Tung Ko Ce.
-Ebben a cserépdarabban, - felelte Csuang Ce.
-S hol még lejjebb? - kérdezte amaz.
-Ebben a trágyadombban - felelte Csuang Ce.
Tung Ko Ce elhallgatott.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jegHegy: hát lehet, hogy igazad van... de akkor igazából felesleges gondolkozni mert tök mind1, hogy mennyit vársz 2 buli között... úgyis kialakul a tolerancia csak lassabban. A Te elméleted szerint.
Nekem nagyon változó, hogy hogy üt be a cucc... 3. hétvége, hogy ying-yangos, ugyanabból a szállítmányból való lasztit vettem be... Az első 2 hétvégén kurva jó volt, a 3. már valamiért nem volt annyira nagy... félek egy picit a hozzászokástól. nem mintha enélkül nem tudnék bulizni meg élezni a zenét de gurulóval mégiscsak jobb.
Nem lehet valamivel megelőzni a szervezet hozzászokásának kialakulását? Valamilyen vitamin??? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | bombadiltoma: köszi szépen, sokat segítettél... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | csak mond, h Nem Tudom és engedd el a kormányt! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Ez a belső Istenképes dolog szerintem nem a nyugati ember számára a jó példa, no meg sok az ateista."
Ha jól emlékszem, a Bhagavad-gítaban valami olyasmit mond a "Magasztos", hogy azok is elérik "Isten Legfelső Székhelyét" akik az örökkévaló, mindenüttjelenlevő, személytelen brahmant imádják.
Érthető voltam? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "itt sem a fénykép a lényeg, hanem az asszociáció."
Nyilván egy darab papír összefestékezve nem örök és állandó. |
| | | | |
|
