 |
Legfrissebb hozzászólások (112631 - 112640)
 | |  | | | | |  | |  | | | anomia
érvelésed azért támadható, mert tulajdonképpen minden egyes szakterületre ráhúzható. Például ezek szerint nem lehet helyes oktatáspolitikát, egészségpolitikát, mezőgazdasági politikát stb. létrehozni, mert ahhoz az egész társadalom mentalitásának meg kell változnia. Ha a gondolatmenetedet követem, az közlekedési miniszter sóhajtva és legyintve visszautasítaná a hatékonyabb politikai szabályozási rendszerekkel kapcsolatos javaslatokat, mondván, hogy "Hajh, úgysem lesz itt jó közlekedés, amíg az emberek nem tisztelik egymást és nem kapnak megfelelő erkölcsi nevelést a suliban."
A modern politikatudomány éppen arról szól, hogy a lehetőségekhez mérten kell a legmegfelelőbb szabályozási modelleket kialakítanunk, és azoknak tudományos bizonyítékokon kell alapulniuk. Az Európai Uniónak nagyon szigorú kritériumrendszere van arra vonatkozóan, hogy mi számít hatékony politikai szabályozásnak. A drogpolitika ezek szerint a kritériumok szerint egyáltalán nem hatékony. Ezt az Európai Drogmonitorozó Központ hivatalos jelentése is megállapította. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Nem veszitek észre, h egy határozottan árnyalt ábrándvilágban éltek...
hehehehe... ugye tetra. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én beérem a hatlom tudatával, minthogy használjam...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha megvan a beoltás mennyi idö mulvavan láthato eredménye???
Mikortol lehet tudni hogy sikerült e vagy sem? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a drog eszköz, nem szabad, hogy céllá váljon.
eszköz, de ne használd menekülésre a "valóság"elől. sem önmagad elől.
az x a szorongó, gátlásos embert is képes társasági lénnyé változtatni. jé, milyen könnyen megy az ismerkedés, és már megint azt mondták milyen jófej vagyok...
annak, aki egész életében erre vágyott, ez maga a csoda. képes áthatni a hétköznapokat is és jobbá tenni az életet, de van az a dolog, amit úgy hívnak, hogy a ló másik oldala. általában nem lehet észrevenni, mikor lendülsz át, mikor leszel pl. közvetlenből flegmává. vagy mikor vált az egészséges önbizalmad önelégültségbe. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ha velem beszélgetsz, de nem fogadod el azokat a játékszabályokat, amelyek szerint én játszom, akkor nem csoda, hogy könnyen kihúzod a talajt valamennyi szövegem alól, hiszen bármi, amit mondhatnék, csak a közted és köztem kialakuló kontextusban nyeri el az értelmét. ha ilyen kontextus nem alakul ki, akkor a beszélgetés értelmetlenné és terméketlenné válik.
ha egy beszélgetés során annak kontextusára kérdezel rá (ha jól értem, te valami ilyesmit csinálsz), az előremutató lépésnek, az objektivitásra, igazságra való törekvésnek tűnik ugyan, de valójában ez is csak kontextusváltás, ráadásul olyan fajta, amely hajlamos megölni a kommunikációt. minél tágabbra nyitja ugyanis az ember a kontextust, annál kevesebbet lehet mondani. ha beszélgetni akarunk, viszonylag szűkre szabott kontextusokra van szükség, amelyeket mindkét kommunikáló fél elfogad. a másik által használt kontextusnak az ilyetén elfogadását nevezte rumcais jóindulatnak.
ilyen értelemben próbálom én is elfogadni a te kontextusodat, de az a baj, hogy egyelőre nem igazán értem, mire megy ki a játék.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ...és rájöjj arra, hogy van élet a jegyzetfüzeten kívül is? így folytatódna ez a megvilágosodás-történet?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | off:
amíg én teljes meggyőződéssel hittem abban, hogy a pszichedelikumok választ adhatnak az emberek lelki/szellemi problémáira (vagy inkább irányt mutathatnak azok megoldásában), addig a daath-on egyetlen topikban sem kérdőjelezte meg senki az ilyen jellegű "drogfilozófiák" létjogosultságát. bárhová néztem, a világ engem igazolt.
amint a szemléletem elkezdett változni, ahogy fokozatosan teret engedtem magamban a kételynek, a világ elkezdte visszatükrözni a saját kételkedésemet. emberek, akikről azt gondoltam, tudom, kicsodák, hirtelen teljesen megváltoztak, olyan módon kezdtek írni, ami megdöbbentően különbözött korábbi önmaguktól. ugyanakkor megjelentek mások, új arcok, én-variánsok, akik a bennem épp kibontakozásnak induló következő valóság szószólóivá váltak.
a dolog persze nem lep meg, hiszen régóta tudom: valójában az egész világ csak én vagyok, és az én - magam számára egyelőre felfoghatatlan módon meghozott - döntéseim szerint mozog az egész a különféle alternatívák irányába. ha én kételkedni kezdek, a világ is kételkedni kezd. ha én meggyőződöm, a világ is meggyőződik.
ennek az egésznek érdekes sajátossága, hogy ha a játékban részt akarok venni, el kell merülnöm benne. el kell hinnem az éppen aktuális valóság-konfigurációról (a részről), hogy az a valóság (az egész), mert különben nem tudok kijelentéseket tenni - márpedig ez egy épkézláb fórum-hozzászóláshoz nélkülözhetetlen.
mivel igazából tudom azt, hogy olyan, hogy "egész" valójában nincs is, hogy a teljesség csak a partikularitásban ragadható meg, már régóta nem tétovázom: merülök, amikor csak lehet (vagy amikor valami arra késztet, hogy megint beleugorjak). belemegyek egyik, másik, harmadik világba, ami épp van, átélem, amennyire tudom, és kinyilatkoztatom, amit látok. talán a jellemem miatt jobban érdekelnek a szélsőséges struktúrák, amelyek fekete-fehérben állítják a valóságot, mert úgy érzem, ezeken sokkal szilárdabb fogást lehet találni, mint azon a szürke gányon, amikor mindent lehet és mindent szabad (lám ez is egy ellentét, a fekete-fehér látásmód és a szürke gány, a MIÉP és az anarchia).
számomra a világ leginkább evolválódó szimbólumtérnek tűnik, amelynek következő állapotát egyéni döntéseimmel határozom meg. ezen döntések hatása annál erőteljesebb, minél szilárdabban vannak megalapozva. minél nagyobb részét fogja fel a tudat a szimbólumtérnek, annál mélyrehatóbb a döntés is - ezért szeretem a szélsőségesen kihegyezett struktúrákat, mert ezekben gondolkodva egy látszólag felszínes döntés is mély változásokhoz vezethet, annyira tisztán kapcsolhatók a mélytudati jelenségek a felszíni szimbólumokhoz, annyira jól követhető (vagy inkább átlátható, átérezhető, "átintuiciálható") az út a levéltől a gyökérig.
persze vigyázni kell, mert itt valóságot teremt az ember. még jó, hogy van beépített biztonsági rendszer: ezen a szinten még nem válik minden azonnal valóra, jó nagy a tehetetlenség, a ráhagyás, hogy az embernek legyen esélye tanulni a hibás gondolatok következményeiből. (meg aztán igazán NAGY gondolatokat még nem is tudok gondolni, ahhoz nem elég mély a tudatom.)
---
ahogy mindezt leírtam, ráéreztem magamban arra a valakire, aki ezt az egészet csinálja, és megint csak azt tudom mondani, hogy a valóság valami hihetetlenül pszichedelikus valami. valahol mélyen van rajta fogásom, és ott a mélyben meg vagyok győződve arról, hogy ez a parti már le van játszva. (milyen kár, hogy ennek a mély-fogásnak még mindig nincs semmi igazán kézzelfogható vetülete, no pragmatic results, így persze nehéz bizonyítani bármit is, de igazából nem is akarok bizonyítani semmit. hitem alapja egy szikla, amely semmit nem ad, önmagán kívül.)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nargile: addig is, összeszedném az eddig elhangzott pontokat amiket felvetettem. Mivel én is a magánvéleményemet mondtam eddig, megkérdezném, Te hogy vélekedsz ezekben?
- Neked személy szerint mi a véleményed az USA gazdasági szankcióiról Kolumbia ellen és Afganisztán lerohanásáról? Szerinted lehetséges, hogy a kolumbiai kokain és afgán heroin immár amerikai ellenőrzés alatt terjed a világban?
- Véleményed szerint részrehajló-e a sajtó (különösképpen az internetes) az emberek droggal kapcsolatos véleményformálásában?
- Szerinted egybevág-e az illegális internetes gyógyszerkereskedelem a gyógyszergyárak érdekeivel?
- A gyógyszergyárak profitálhatnak-e bármilyen drog dekriminalizációjából, fogyasztásának engedélyezéséből, legalizációjából?
- Készült-e bármilyen felmérés arról, mely gyógyszergyárak képesek amfetaminszármazékok, LSD és egyéb drogok előállítására?
- Az ecstasy-tablettákon és LSD-blottereken található reklámokról hogyan vélekedsz? |
| | | | |
|
