 |
Legfrissebb hozzászólások (111781 - 111790)
 | |  | | | | |  | |  | | | brrr
anno nekem papírkománál az "elején" volt egy kis befordulás-
mintha nyomasztott volna a világ - a 4-6os villamos, a metró, a parás arcok stb - persze, mert a cucc kinyitott, mint az állat, de én meg merev voltam, s nem folytam az élményekkel, hanem megragadtam részeket, beléjük kapaszkodtam, próbáltam bizonyos részeket elkerülni, stbstb - ez így meg olyan érzés volt, mintha egy darálóba kerültem volna, az meg egy zúzdába...
bogyóval nem nagyon vágom, egy felet toltam pentán, de a testem azt mondta, hogy bukás, én meg azóta is röhögök, hogy még mindig nem múlt el az a táncolhatnék;) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | EURO-s (quake???) nyomatú eki milyen? Nálam nem müxik a Teljes lista gomb, úghogy nemtok rákeresi :((( |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Balkanbeat Special @ Sarlóspuszta ;-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | halál?
vagy két tucat évig szaladtam előle, míg szembe nem mertem vele nézni...számtalanszor egybeolvadtam a véggel... immár édestestvérem: itt ül a vállamon, ő ad erőt, ha gyengülök, ő nevet ki, ha renyhülök, s ő csókol meg utoljára majd ebben a világban
sokáig sajnáltam az embereket, ahogy hajták illuziórikus vágyaikat, s megfélik a halált - most már nevetek az egészen -
öngyilkosság? - elhatározás kérdése, én elhatároztam anno, mikor szenvedést képzeltem, de az az én meghalt örökre hehe
csak a tudatlan hiszi azt, hogy a születés vagy halál valami nagyon komoly dolog lenne
az igazi halál az énképzet szétoszlatása éberséggel és intuitív bölcsességgel - az egész lét-tudat egy játék - meg tudod-e tanulni kikapcsolni a külső érzékszerveid, s belül fogni a jeleket - a szeretet lángoló, lüktető, bizsergető, együttérző formátlan és határtalan fényterét -
s mikor ezt megteszed, már nincs szükség, csak lemondás, elengedés és gyönyör-
s mikor meghaladod ezt az el nem múló orgazmusszerű testtudatosító, bizsergető, minden sejtjében együtt lüktető gyönyört - ez legyen mondjuk a "sem gyönyör sem nem gyönyör" állapota, akkor nevetségesen könnyű már lemondani bármiféle -fogalmi, érzelmi vagy érzékszervi, vagy akár egyéb - megragadásról, s egyszercsak beáll a "sem fogalom sem nem fogalom"-szerű létélmény - nincs külön érzés, gondolás vagy érzékelés - nincs külvilág és én csak valami képlékenység, tudattérré olvadás(mely igazából úgy üres,hogy mindent "csak úgy", alaptermészeteként magába foglal, eggyé mos és bármely nézőpontból tekinthető akár végtelennek is); szó szerint valamiféle agyalágyult állapot - mintha fizikai, mechanikai élményeket élne meg az ember az agyában, mikor valóságot képez az absztrakt pillanatból -
íme itt a csodálatosan közvetlen jel a kristályosodásra--s ez a képzet, ha úgy adódik, éberséggel szétoszlatható...
hablablabla...
naszóval szerintem az élet arra való, hogy az ember idő előtt szembenézzen a halállal, megismerje, kijátsza, megszagolja, megérezze, megértse, átélje, kinevesse, elengedje és végül elfelejtse |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Te az "Amigás" Homen vagy? ;-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Boldog Karácsonyt kívánok nektek én is!
Psy |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | boldog karacsonyt mindenkinek :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a valódi szabadság a legnagyobb szolgaság -
mikor belátod, hogy a "mindegy" a legnagyobb lemondás-
lemondasz önmagadról - s immár mind egy - nincs kérdező, nincs válaszoló, nincs már lemondó se, nincs is semmi
megszabadulni annyi, mint ráállni a legjobb drogra: a pillanatra - ekkor nincs is már megszabadulás se, csak örök egység - bármit is teszel, ahogy ébredsz, ahogy lefekszel, ahogy sírsz, ahogy nevetsz, mindegyik rózsaillatú, bizsergetően intenzív és gyönyörtelien vibráló...
a szabadság a végtelen absztraktság - nincs nézőpont, csak térré válás
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hamvasnál azt olvastam, hogy a szabadságtól is szabaddá kell válni és az aki azt hiszi, hogy van megszabadulás, az nem szabad. Én értem/érzem, mit mond... kommentálni nem tudom... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azt értem alatta, amiről beszélsz. Megnézni, hogy milyen hatással van a drogfogyasztás a fogyasztó életmódjára, hogy hogyan viszonyul a jelenség a társadalom működőképességéhez, satöbbi. Hogy milyen szerepet tölt be a drogfogyasztás.
Azokról a drogokról beszélek, amikről tudjuk, hogy szélsőségesen sokféle szerepet tölthetnek be, hiszen ebből az észrevételből vonom le azokat a következtetéseket, amiket leírtam. A marihuána, a pszilocibin, és szerintem mondjuk ez az LSD-re is igaz.
És a félreértések elkerülése végett: a legkevésbé sem hiszem, hogy ilyen, vagy hasonló módszertani helyzet más társadalmi jelenségekkel kapcsolatban is fennálna. Akármi másról lenne szó, igenis egy jó kérdés lenne, hogy jó-e nekünk az adott jelenség, természetesen a mi társadalmunk és kultúránk értékrendjének fényében. A pszichedelikus drogok fogyasztása egy kivételes jelenség ebből a szempontból. |
| | | | |
|
