 |
Legfrissebb hozzászólások (109111 - 109120)
 | |  | | | | |  | |  | | | Tévedés kérem, az eszkimóknál éppen is nagyon ismert dolog. Sok olyan eszkimó mesét és legendát tudok neked mutatni ahol mindenféle föztek, tengeri herkentyûk, füvek, gombák, sôt rothadó állat- és embermaradványok bevétele által képes volt a vadász tudatosan elhagyni testét, egy távoli szállásra látogatni és ott pl. kárt tenni ellenségében, visszatérve utána testébe. Az eszkimók világában igen kedvelt dolog volt az 'utazás'. Az isten náluk nôszemély és a tenger anyja neve, lenn lakik a tenger fenekin. Aki meghal, bemászik a nagy bôr alá, sokáig mászik alatta míg kijut a bôr másik oldalán és ujra Inuit (ember) lesz.
Itlassuq egy olyan vadász volt aki sose szerette a varázslást és szellemekkel való közlekedést. Egyszer azomban egy olyan tanyára került ahol nagyban dívott a boszorkányság. Megteccett neki ahogy a nôk egész éjjel visítottak a sötétbe és szellemekkel dulakodtak. Reggel megkérdezte a gazdát hogyan tudna ö is segítôszellemet taláni magának. Elmondta a gazda, csak ki kell menni messzire ahol senkise jár, és azt kiálltani 'Tornaq' akkor kaphat az ember egyet. Több se kellet Itlassuqnak, fogta kajakját elevezett messzire, partraszállt egy szigeten és messzire bement a hóba. Ott elkezdett kiabálni - egy Tornaq, egy Tornaq!
Erre hirtelen egy hatalmas ember termett elötte, akkora volt a kapucnija mint egy asszonycsónak, és mennydörgésszerü hanggal vágta bele a botját a hóval fedett sziklába. Itlassuq rettentöen megijedt és elkezdett lélekszakadta futni visszafele, az óriás meg utána. Mikor odaért ahol fölhúzta kajakját a strandra, nem veszôdött vele hanem kifutott a vízbe egészen míg az övéig ért. Mikor visszafordult ott állt a parton az óriás és így szólt: - Itlassuq azt hiszi kaphat egy Tornaqot ha elfut elöle? mire fogta magát és elment.
Itlassuqnak soha nem is lett egy Tornaqja |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Vino: saafi bros. - liquid beach
inkább lounge, mint ambient, ha már; de mondjuk kinn a teraszon, egy nyári estén, haverokkal, miközben elszívtok egy cigit, na, annak nagyon fasza.
el-horto - acide-silos
natacha atlas - andeel |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ákimáki, nemá!
a bakos szerint: "szóösszetételek előtagjaként a vele összetett fogalomnak valamihez való hasonlóságát, mellérendeltségét v. valami ellen való felhasználását jelöli" (ez egy régi kiadásból, de miért ne)
aztán van itt paradoxon, paradigma, parafrázis, parabola stb., hogy a parapszichológiát és természetesen a paranoiát már ne is említsem
ezt a "nagyzolós" értelmezést én nem tudom hova tenni
vagy csak unatkoztál?
na jó, most a kedvedért megnéztem a paranoia címszót is, imhol vala: "szervi alap nélküli idült lelki zavar, amelyet kényszerképzetek, különféle (pl. üldözési, féltékenységi, NAGYZÁSI stb.) mániák jellemeznek" (kiemelés persze tőlem - neked)
és ily módon összefutottak ezidáig PARAlel szálaink...:)
(no, most meg már nem emlékszem, mit írtál) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Valóban felesleges félni a természetrombolástól.
Az ember elpusztítja a növényeket, az állatokat, végsősoron lakhatatlanná teszi a földet, és így az embert is elpusztítja.
Amit nem tud elpusztítani a legnagyobb atomfegyverrel sem: az a karma ami a fejlődési folyamathoz láncolja. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Lehet, frissen megeszik az elejtett állatok tobozmirigyét...
egyébként a tobozmirigy tényleg pszihoaktív?
és ha igen, csak az emberé?
vagy az egész csak "legenda"? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha jól tudom a "para" egyszerüen annyit jelent: nagy, esetleg jelzőként teljes
De akkor miért para egy rendőr?
és miért paráznak a drogosok?
(talán éppen az eredeti jelentés a kulcs: parázás = "nagyzolás"
mondjuk egy macskát tigrisként kezel az ember, vagy egy egeret elefántként)
ez az én parafilológiám : ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Egy népcsoport azért akad, amely nem ismeri a pszichotróp növényeket: az eszkimók :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hello
ha a most kapott karikákat mondjuk 2-3 hétig tárolom kis papírcsomagolásban, hőtől&fénytől&nedvességtől elzártan akkor ez nem fog megromlani??
tapasztalatok? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ( engem meggyőztél! nyílt levélként elküldhetnéd az alkotmánybíróságnak... : ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sikertelenül kerestem idáig etnográfiai, mitológiai, régészeti és történelmi adatokban olyan népcsoportot, aki környezetében nem kutatta volna elôszeretettel fel a pszichoaktív anyagokat tartalmazó növényzetet, ne ismerte volna ezeknek hatását és nem használta volna ezeket az anyagokat egykor vagy ma is, legyen ez a népcsoport akár a világ legtávolabbi pontján. Ôsszevetve sok érdekes adatot találtam és bizonyos észrevételeket tettem melyekröl tán érdemes szólni ezen a fórumon.
Egy két a szövegben elôforduló fogalom magyarázata. Lehet mondani a civilizáció az a folyamat melyben az ember feladja eddigi éltformáját, legyen az akármilyen is, cserébe bizonyos jogok és kötelességek fejében egy városfal védelme alatt. (Civil latinul polgárt jelent) A civilizáció az un. kultúra (földmûvelés) nélkül nem tud létrejönni, mivel annak a terméke. A földmüvelés 8-10 ezer éve terjedt el. A földmûvelést megelôzô idôszakban az emberek vadászó gyüjtögetö, nomád pásztorkodó életformája sokkal nagyobb geográfiai területeket vett igénybe sokkal kisebb embercsoportok számára mint addig. Ez alatt az idôszak alatt ismerkedett meg az ember a pszichoaktív növényekkel is.
Az elsô civilizációk létrejövetelében látszólag fontos szerepet játszott a pszichoaktív anyagok piacrajutása. Délamerikában ma is megvannak azok a koka-piacok melyek körül egykor virágzó civilizációk épültek. Egyiptomban ugymint Kinában expedíciók lettek szervezve a világ minden tájára kizárólag ujabb pszichoaktiv anyagok fölkutatása végett, és már a legrégibb fennmaradt szövegünkben a Gilgamesban is szó van a legpotensebb pszichoaktiv növény megszerzéséröl, amely a tenger fenekén található és használójának örök életet ad. Hogy milyen sikeresek voltak pl. az egyiptomiak kutatási tevékenységeikben, ujabban a mumiákban talált kokainmaradványok szolgálnak bizonyitékul. Egyébként ha valaki megkérdez egy valamirevaló egyiptológust hogy milyen pszichoaktiv növényeket szedtek azok régen, azt fogja mondani kérdezd inkább mit nem szedtek.
Sokféle az ilyen növények száma és sokféle a hatásuk is. A erôsebb hatásu pszichoaktiv anyagok által elôidézett élmények az ókorban Isteni üzenetekként lettek fölfogva és értelmezve is. Fontos részük volt mindenféle gyógyításban és elterjedten voltak mint harci anyagok felhasználva, emberfeletti bátorságot és erôt adva használójuknak. Ami magát a hitet illeti, majdnem minden hitben a pszichoaktiv anyagok által voltak az emberek képesek az istenekkel kommunikálni, erre mutat például a szivárvány jele. Az északi mitológiában Bifrost a neve annak a hídnak amely az istenek udvarába vezet, és ez a híd szivárványból van. Érdekes módon a Majomkirály (Hanuman) is szivárványhidon jut fel az istenekhez, a világ egyik legrégibb mitosza. Csak tessék utánanézni, mindenütt ottvan az a szivárvány, amerikában, keleten, északon és nyugaton. Még a bibliában is azt mondja isten Noénak, legyen a jelem a szivárvány, és ha elmész a világ másik oldalára még Ausztráliában is a Rainbow Serpent-röl fognak neked mesélni.
Ezen a listán kell legyen aki rögtön kapcsol, hiszen ha valami jellemzô a pszichoaktív növények hatására az az a tény, hogy ideiglenes fizikai változást idéznek elô az ember szemében; kitágul a pupilla és minden amire ránéz az ember a szivárvány szineiben játszó mintákkal van befedve.
Konkluzió: A pszichoaktív növények használata annyira szerves része magának az emberiségnek hogy ezek használatának betiltása egyenesen egy kártékony bûntett az emberiség ellen. |
| | | | |
|
